ZSuHistory

ŐSTÖRTÉNET ELŐADÁS 2002-2003. év
Előadó: Ringer Árpád
Készítette: Nánási Zsuzsanna BT-1t
Órai jegyzet

ŐSTÖRTÉNET ELŐADÁS 2002.11.07.csütörtök


Az őskőkor kutatás:

A 18.sz.elején Magyarországon megkezdődik az őskőkori kutatás.Nagy jelentősége volt a barlangoknak. Barlangüregek geológiai kialakulása, régészeti leletek. Bél Mátyás a 18.sz. eleje a barlangok kutatása felé fordult. A cseppköveket értelmezi, a barlangok faunáját Herman Ottó. 
 Csontleletek, kovatárgyak, kerámiák kerültek elő. Hogyan kerültek a barlangokba? Az ember tűzgyújtás céljából vitte be a köveket a barlangba. 19.sz. közepére, több őslénytani lelet gyűlt össze a barlangokban. Cuvier( francia) nem óriások csontjai , hanem barlangi medvék, barlangi oroszlánok maradványai. 
Nem az ember vitte be a köveket tűzgyújtás céljából.?
1850-es években a mai déli határ mentén a villányi hegységben a Beremendi Kőfejtőben Petényi Sámuel őslénytan kutató.
 szpeleológia- tudományos barlangkutatás. Schmidt Pál , Vas Imre Baradla- barlang kutatója Kossuth Lajos- Aggteleki barlang kutatója. Herman Ottó-A pókok faunája.
1864: Szabó József geológus tanulmánya. Nemzetközi kutatás. Létezett e Magyarország területén ősember?
1844: Somme folyó völgyében Boucher de Perthes megtalálta az első kőeszközöket> Ősember csak Franciaországba élt. Ez nem igaz.
Vác mellől lösz területről néhány őskőkori maradvány került elő. Rómer Flóris ismertette.
 1891-ig Magyarországon várni kellett, hogy 1-1 perdöntő lelet egy hatalmas vitát ki ne váltson. 
1891: Miskolcon Lévay gimnázium mellett Bárdossy János ügyvéd által épített ház alapozásakor 3 szakócát találtak.
1870-es évek Lubbock munkája megjelent Magyarországon
1893: Hampel József . Magyar Természetvizsgáló Tudományos Társaság előtt Herman Ottó bemutatta a miskolci leleteket.> Szeleta- barlang kutatása elkezdődött.
Halaváts Gyula felszólalt az előadás végén> Szerinte a Bárdossy ház alatt nincsenek jégkori képződmények.
 1890: kutatófúrás elvégzése leletek pleisztocén üledékben feküdtek, tehát jégkori leletek. 
1906: Magyar Királyi Földtani Intézetből Bp.-ről 2 embert küldtek, hogy a leletek jégkori voltát bizonyítsák. Egyik geológus Papp Károly, aki Miskolc geológiai tanulmányozását végezte+ bükki barlangok rendszeres feltérképezése Kadic Ottokár vezetésével.
 Miskolc, Büdöspest-barlangban sok neolit lelet került elő. Lillafüred Herman Ottó emlékház. 1870-es években a barlangi pókok tanulmányozása közben fedezte fel Herman Ottó a Szeleta barlangot. 
1907 tavasza első pattintott kőeszközök levél alakú pattintott lándzsahegyek+ barlangi csontok kerültek elő a Szeletából. Magyarországon is éltek az őskőkorban ősemberek.
1905 Európában közismert volt hogy Magyarországon milyen leletek kerültek elő, 1 osztrák geológus munkájából.
1907 nemzetközi kutatásban kezdett elfogadottá válni hogy Magyarországon is élt ősember.
1908 Bécsbe kivitték a Szeleta leleteket 2 bécsi professzor azt mondta, hogy a leletek hamisítványok( kémiai változás nincs , olyanok voltak mint ahogy ezt elvárták volna , a leletek teljesen mattok voltak (a két prof: Szombathy Gyula, Obermayer Hugo).
1911 nemzetközi konferencián Ottokár előadást tartott > elismerték a leletek eredetiségét.A Dunántúli területek is bekapcsolódtak az őskőkori kutatásba.
1909 Kormos Tivadar őslénytankutató régész Tatai őskőkori lelőhely ásatások kezdete
1900 Bükk belterülete ismert volt. Embertani leletek kerültek elő a felső paleotikumból. ( Érd Tata Subalyuk Vértesszőlős)
1862/64- 1891 terméketlen viták kora, az ország különböző területein őskőkori leleteket találnak, de nem ismerik el eredetiségüket.
1891 Bárdossy ház leletek előkerülése
1891-1906/07: termékeny viták kora
1906/07- 1945: Francia szisztéma kora a magyar őskőkori kutatásban. A korszak jeles szakemberei a francia kutatók terminológiáját vezették be Magyarországon. Dunakanyar, Dunazug került az ásatások színterévé a Bükk barlangjai után
1945-ig barlangkutatás dominál
Abrik> francia sziklaeresz, ahol dolgoznak, nem barlang Magyarországon rosszul fordították le azt a szót, kőfülke 5-6 méter kvarcos üreg.
Bükk 30 Dunántúli hegység 30 összesen mintegy 60 kvarcos barlangfülkét fedeztek fel Magyarországon. Ún. támfalakat nem hagytak Mo.-on a barlangüregekben. Az ilyen kipucolást a Szeleta és az Istállóskői barlang elkerülte Szilvásvárad mellett a Szalajka völgyben van az Istállóskői barlang.
1909 Balla barlang feltárásának kezdete.
 1912 Istállóskői barlang feltárásának kezdete. 
1930-as évek cserpéfalui Subalyuk feltárása (Suba Mihály betyár)
1932 Dancza József vezetésével megkezdődött az ásatás Neandervölgyi ember maradványa felnőtt +gyermek csontmaradványai kerültek elő.
1938-ban láttak először a leletek napvilágot (Mussolini nevét viselte a barlang)
Kretzoi Miklós , Jánossy Dénes jégkori kisemlősökkel foglalkoztak 1945 után.
Saád Andor miskolci orvos Diósgyőr Tapolcai barlang kutatása, szabadég alatti lelőhelyek kutatásának fellendítése.
1945-59: Vértes László barlangi lelőhelyek kutatása
1959-76: magyar őskőkor kutatás fénykora Vértesszőlős, Érd –kutatás
1966 Vértes László Szeleta- vitaülést tartott.
1962 Pécsi Márton akadémikus találta meg a vértesszőlősi leletet.
1968: Vértes László meghalt.
1963: Moszkva Nemzetközi Tudományos Konferencia , a Szeleta szinphoniumot a Herman Ottó Múzeumban rendezték meg 1999- ben.
1976: Gábori Miklós nagy műve: Középső paleotikum az Alpok és Urál közti területen. Mérföldkő a magyar őskőkori kutatásban.
1991: Ringer Árpád Miskolcon Nemzetközi Konferencia szervezése Őskőkori kutatásnak állított emléket Magyarországon.
1995: Franciaország tanulmánykötet megjelent (fontos)



ŐSTÖRTÉNET ELŐADÁS
2002.11.14.csütörtök
Magyarország régészeti kőkora

 1930-as évek Hillebrand Jenő, Kadic Ottokár
Vértes László 1965.-A magyar régészet kézikönyve első köteteként Az őskőkor és átmeneti kőkor Magyarországon című kiadvány.
Magyarországi régi kőkor korai paleotikum nem ismerünk leleteket.
Roska Márton régész kolozsvári származású. Korlát település. Ravasz lyuk tető. Szakócák az 1920- as években.
1950-60: intenzív terepmunka, sok szabad ég alatti lelőhely vált ismertté.
Változás 1950-60: szabad ég alatti lelőhelyek kutatása, a barlangi kutatás háttérbe szorult. A szabad ég alatti leletek idősebbek, mint a barlangi leletek. Nem hivatásos régészek találták meg Saád Andor. Az eddig nem kutatott dombok tetején őskőkori lelőhelyek.
Avas tetején 50-es években szórványleleteket gyűjtöttek összea Herman Ottó Múzeumba kerültek. Kőporos tetőn is leletek. Eger mellett.
Leghíresebb paleolitos régész Francios Bordes. Észak- Magyarország paleolit leletekben gazdag. Kavicseszközök, kőeszközök- ősember kavicsból munkálta meg.
Kárpátalján- Királyházán lelőhely. Koroléva.
Magyarországon Vértesszőlős- i mésztufa bányában. A római kortól tártak fel leleteket. Mésztufában: égett, felhasított csontok, kőeszközök.
1961: Pécsi Márton MTA földrajztudományi intézet tagja fedezet fel.(Vértes László Kavicsösvény)
600 ezer éves leletek. 1961 ásatások megkezdése. 4 helyen végeztek ásatásokat. 1965-ig. Jól strukturált települést vázolhatott fel. Külön helyen tűzhely, külön helyen eszközkészítő hely, állatok feldolgozásának helye.
Kőeszközök- kvarckavicsból, kovakőből készültek. Mikrolitikus kőeszközöket készítő kultúrák. Legrégebbi alsó- paleotikumi kultúrához hasonló.
Leletanyag különlegessége: emberi maradványokat találtak, fogakat, nyakszirtcsontokat.
350-180 ezer éves leletek. Mésztufa alatti folyóterasz anyaga 700 ezer éves. Mésztufa ott képződik ahol erózió megy végbe. Törésvonal mentén( Gerecse hegység) felszálló melegvizek nem ott törnek a felszínre, ahol várnánk.
Bilzingsleben: település, leletek: kicsi kőeszközök 200-250 ezer évesek. Hasítóeszközök, egyszerű kavicseszközök.
Franciaországban Arago- barlang mellett 450 ezer év körüli lelet. Európa szerte 500-200 ezer év közötti leletek.
Mésztufa- az emberek szerettek a környékén élni. Melegvizű források miatt. Ami a nagytestű növényevőket is vonzotta. Az ásványi anyag szükséges a szervezetüknek.
Nyakszirtcsont: vértesszőlősi lelet. Ez a lelet távolabb volt az emberi település nyomaitól.
1990 ben jelent meg a monográfia a lelőhelyről, angol nyelven.
Magyarországi középső paleotikumból sok lelőhely. 1862: Szabó József
1906 –rendszeres ásatások megindulása.
Az ősember által lakott területek a Középső Duna medencében foglal helyet. Sajátos geológiai, ökológiai helyzetben van. Két süllyedő részmedence- Nagyalföld, Kisalföld süllyed nagy sebességgel. Szeged mellett 700-800 méter mélyen pleisztocén leletek. 8 méter mélyen a pleoisztocén és holocén határ.A Kisalföldön 5-6 méter.

Őskőkori leletek nem kutathatók, csak Szeged mellett Öt halom, Nagy hegy - Sasbércnél.
3 jelentős vízfolyás: Sajó, Bódva, Hernád találkozása a Miskolci Kapuban. Visztula völgyhöz jelent átjárót. Német- lengyel síkvidék – nagyalföld . Pleisztocénben e két hely kedvező az ember letelepedésére. Felső pleisztocénban állatok szezonális vándorlása Alföld- Német- lengyel síkvidék közt. Mamut, rénszarvas- nyáron Német- lengyel síkvidék, télen pedig a közép Duna medence. Migrációs pálya.
Miskolci kapu környékén leletek. Dunakanyarban, Dunántúli Középhegységben- átjáró völgyeknél.
Településképző tényezők:

-állatállomány
-nyersanyaggazdagság:
geológia Északkelet-Magyarország karsztos mészkős középhegység , vulkáni hegység
vulkáni hegység a harmadidőszak végén. Tokaj Eperjesi hegységben Bükkben
Északi- középhegységben: Márta, Börzsöny, Cserhát- kovakőzetekben gazdagok. Pl.: jáspis- féldrágakő. Obszidián- Tokaj környékén. Bükkben földtörténeti harmadkor előtt: Triász időszakban, tenger alatti vulkanizmussal ,Bükkszentlászló- Szeletai ősemberkultúra. Nyersanyaga zöldesszürke üveges kvarc. Lándzsahegyek készítése.
Dunántúli középhegységben nyersanyagok : vörös zöldsávos: radioparit.
-barlangok gyakorisága:
1909: ásatás tatai középső őskőkori lelőhelyen. Kormos Tivadar- paleontológus Kálvária dombon- gazdag őskőkori leletek- állatcsontok:az ember főleg mamut bébikre vadászott. 1959: Vértes László, két kultikus emlék:
- ovális piskóta alakú laposra csiszolt mamutfog lemezkét talált polírozott felszínén vörös okker nyoma volt található.
-óriás egysejtű maradványai. Kereszt található belekarcolva.
Érdi vadásztábor- lelőhely. Hegységperemen, karsztos völgyfőben. Gábori Miklós, Gábori Csánk Veronika. Az ember 4 különböző korszakban telepedett itt le. Maximum 30-35 fő. Barlangi medvére is vadászott. 300 ezer kg élő húst vadásztak le. Neandervölgyi ember. 30 km-es körzetben élt. 44-38 ezer éves leletek.
Charentien- régészeti kultúrához tartoznak. Franciao.-ban, Olaszo.-ban.
Tatabánya felett Szelim lyuk, barlang. 92 ezer éves leletek.
Bakony: Veszprém közeli lelőhely, Lovasi- festékbánya, karsztos mélyedéseiben bauxitos agyag- testfestésre használta az ősember.
Csontok, agancsok, fejtőeszközök. Levél alakú lándzsahegy. Dunántúli középhegységben Jankovich régészeti kultúra. Geometrikus díszítés 1 csonton. Öregkő 1910-20 Jankovich barlang.
Szeleta- kultúrához Solutréi kultúra.
Sólyom-kúti sziklaeresz, Vidróczky barlang-leletek
A Szeleta- barlangban a Jankovich kultúra is megtelepedett.
Bükk hegység területén Mounstérien kultúra is-lándzsahegyek Mexikói barlang feltárása során.
1927 után 1932: Dancza József Suba-lyuk ásatás. Kőeszközök a középső paleotikumból. Magyarországon első Neandervölgyi ember maradványai, felnőtt nő, fiú csontváz részei. 100-120 ezer évesek. Észak- Olaszországból, ill. Dél- Franciaországból kerültek elő ilyen leletek
Moth Mária – magyar francia összefüggések megállapítója.

Utolsó interglaciális idején kőszáli kecskékre vadásztak a bükki vadászok. Suba lyuk lakói eltűntek. Új népesség a Charentien népesség. Neandervölgyi emberhez kapcsolható. Bükk belterületén élt. Tokaj vidékén is.
1907: Szeleta barlang 12 méter vastagságú kitöltés , babér alakú lándzsahegyek eredetileg a francia solutreen kultúrában.
1953ig , Cseh kutató javasolta a Szeletai Szeletien elnevezés bevezetését. F.Prosek. Korai, fejlett szeleta kultúra.
1966: konferencia. Ásatás a bejáratban. 41200 évnél idősebb az alsó szint. 37000 év;1968-meghal Prosek; 1999: legalsó rétegben: Veimar taubach ;1913 után Aurignaci leletek
6 régészeti kultúra lakta a Szeleta- barlangot , egymást váltogatva, együtt. 500 fő a terület eltartóképessége 25fő/km2 gazdag állatvilág, migrációs sztráda.



ŐSTÖRTÉNET ELŐADÁS A középső és felső paleotikum 2002.12.05. csütörtök

1,4 millió évtől- szakóca, ami idővel kiszorította az előbbi kőeszközöket.
1 millió évtől csak szakóca. Balta alakú. Állatbőrök vágására, nyúzására használták őket. Kongói medence kivételével az egész kontinens lakott.
Középső paleotikum: 130 000-35 000-ig. Kezdete a neandervölgyi ember klasszikus típusának elterjedése, a felső pleisztocén kezdete. Ezt régen gondolták csak így.
LE MOUSTIER sziklaeresz.1863- neandervölgyi temetkezés Karl Fuhlrott 1859 - Neandervölgyi leletek megtalálása. Jégkori állatvilág maradványaival együtt találták meg. Középső paleolit kultúrák emlékeit találhatjuk meg egymás után. MOUSTERIEN kultúra. Nem homogén kultúra.
Somme folyó völgyéből Saint Acheuli lelőhely. Alsó paleolit szakócakultúrával szemben a LE MOUSTIER sziklaeresz leletanyaga más. Szakócák száma kevés. Speciális típusok háromszög alakú szakóca, szív alakú szakóca. Kőeszközök típusszáma nagyobb. Jellegzetes szilánkokból készült eszközök. Nyersanyag megmunkálása.:
63 típus. Az itt előkerült őslénytani maradványok más jellegűek, mint a Somme folyónál talált leletek. Elefantidák.
Európai jégkor időrendjében mamutok maradványai a LE MOUSTIER szakaszba. Felső pleisztocén kezdetével esik egybe. Barlang medve, rénszarvas maradványai. Felső pleisztocén elején. LE MOUSTIER sziklaeresz leletei fiatalabbak.
Vezere folyó völgyében Franciaországban lelőhelyek. A LE MOUSTIER sziklereszhez hasonló régészeti emlékek. Kiderült hogy már a homo sapiens sapiens embertani típushoz kapcsolódnak.Paleotikum utolsó szakaszát megelőző. Más kőeszköztípus. Csiszolt kőeszközök.
1900-as évek elejétől: Nemzetközi kutatás. 2 változata a MOUSTERIEN nek:
-kis számú szakócaleletek háromszög alakúak
-nincsenek szakócák, háromszög alakú hegyek a jellemzőek.

1920-as évek Európa középső , keleti területein: különbözött a franciaországi modelltől. Közép európai leletek: finom vékony szakócaszerű kőeszközök. falevélhez hasonlító, finoman megmunkált. Szeleta barlang.
1953:Leakey család kutatásai az Olduvai szakadéknál. ( Kelet -afriai terület, Tanzánia) Középső paleotikum értelmezésében változás. Francios Bordes geológus, őslénytankutató írta le. A LE MOUSTERIEN Franciaországban nem 2 típus hanem 4/5 típusra oszlik.
-Acheuli tradíciójú mousterien háromszög alakú szakóca
-szakóca nélküli tipikus mousterien háromszög alakú hegy
-kaparóeszközök a jellemzők charentien tradíció nagyobb szilánkok. Élét ívelten munkálták meg. Ívelt élű kaparó-eszkimók kultúrájában ulu női eszköz.
bőr megmunkálása zsír és kötőszövet eltávolítása a bőrről. Derékszögben mozgatták az élt. Charentien változatnak 2 fajtája van: LA QIUNA, LA FERASSIE. A speciális le voluis technika itt hiányzik.
-fogazott élű mousterien kőeszközök. leletek főként sziklaereszekben. Kisebb csoportokban éltek.25-35 fő. Gazdálkodás egyre specializáltabb vadászat. 1-2 faj elejtésére specializálódtak. Nem domináns a barlangi medve vadászata, míg Közép Kelet Európában igen.
Legelterjedtebb ACHEULI: Határ Rajna vidéke. Ezen túl csak elszórtan. Dél felé a JURA, Alpok, a Rhone folyó völgye. DNY felé Észak Spanyolország. Két változata van egy idősebb és egy fiatalabb. Az idősebbre a szakócakészítés a jellemző. A fiatalabbra : szakócát már ritkán készítenek. Más kőeszközöket készítenek. Penge eszközkészítés középső paleolit preparált magkövekről, kőpengéket vágtak le. Nem szabályosak. Bőrmegmunkáláshoz használt kaparóeszközök, vakaróeszközök, fúrók. Nincs lokalizált centruma.
Charentien- Franciaország középhegyvidékén dominált. A fogazott élű mousterien is. Olaszországban sajátos változata.Mindkét Caharentien változat él. Kőeszközöket kovakavicsból készítették. Citrus alakú kavicsok.

Közék Kelet Európában más kultúrák.
60-as évektől Fro.-i mousterien változatok nem jellemzők Közép és Kelet Európában. Ami előfordul: Charentien fogazott élű mousterien.
Ulm környékén barlangok felső pleisztocén legelejére datálható rétegekből barlangi vadász kultúra került elő. Szakócakések. Ezt a kört Gerhard Bosinsik különítette el 1976 -ban. Micoquien- régészeti kultúra.75 ezer és 130 ezer év között kések és lándzsahegyek. Fro. Egyik lelőhelyéről kapta a nevét. Középső paleolit LA Micoque lelőhely. Vezer folyó völgyében. 1916. Otto Hauser őstörténész szakócakészítés különleges módja: körte alakú szakóca. 130000 évvel ezelőtt megjelent régészeti kultúra előzménye. Középső paleolit végén. Közép Európa: micoquien legidősebb változata Bockstein. Dél német területek. Harts hegység környékén, Dél Lengyelo. Cseho.-Morva karszt, Mo.-Bükk, Tokaj Eprejes Hegység. Kelet Európában a Krími félsziget. Kaukázus vidék a legtávolibb.
Csoportjaik kicsik 25-35 fő. 1-1 térségben a rokoncsoportok szoros kapcsolatban álltak egymással. Szakócaszerű kőeszközök jellemzőek. Férfi munkaeszközök.
Egymással kapcsolatban álltak: Dél Németo. Finn vidék. Mobilis közösségek. 80 km- es körzet: nyersanyag beszerzés.
Izolált csoportok Ny. Európában kis területeken belterjes közösségek. Középső paleotikum Klasszikus neandervölgyi ember. 75-60 ezer év között következett be az utolsó eljegesedés. Nagyon hideg szakasza. Jégkatlan térség: Ény- ról és Ny- ról az Angol szigetekre eső jégtakaró határolta, ill. 48. szélességi fokig lehúzódó tengeri jég. Kelet felé Jura, Alpok eljegesedett területe. Délről: Pireneusok eljegesedtek. Lakhatásra legkedvezőbb terület Francia o. Állatbőség. Golfáramlat pozitív hatása. Karsztos terület a francia Középhegyvidék. Közép Kelet Európában: Micoquien mellett Taubachien – kultúra. Weimar külterületéről kapta a nevét. Embertani leletek. 130-75 ezer között Cseho. Szlovákián keresztül Bükkig. Népcsoportjai hőforrások mellé telepedtek Mamutra őstulokra bölényre vadásztak.
LE VALLOIS mousterien kultúra. Elterjedési terület Harts hegységtől Dél Lengyelo.- on át Kelet Európai síkvidékre jellemző. A kőeszköz készítésben a le valois a hagyomány, egyre több penge készítés. Szabad ég alatti településterületeken éltek. Földbe mélyített lakókunyhók. Létszámuk 25-35. Vadászzsákmány bölény őstulok vadló.
BOHUICIEN: morva karsztos területei. Levante partvidékéről Izraelről ismert kultúrákból származik. 44-47 ezer év között jutottak el DNY Ázsiából Európába.
SZELETIEN: szeleta kultúra kör. Elterjedési terület: Németo.-tól Kárpátok keleti vonaláig tart. Jellegzetes kőeszközei: levél alakú kőeszközök. Közép, magasabb hegyvidékéken. Kisebb nagyobb medencék peremén. Barlangi medve fő vadászzsákmányuk. Pengeeszközök készítése. Felső paleoitban megjelent Gravetti régészeti kultúra eredete.
1906-tól Szeleta feltárás.
1911- világhírűvé vált.
1983 ELTE Bábonyi régészeti kultúra 12-130 ezer évtől Bükk Dk Szlovákia.
Bábonyi szeleta kultúra.Két összetevő:
-Micoquien közép európai, Jabrodian kultúra Tabun barlang.
- Kárpátalján Ukrajna Királyháza ismert lelőhelyek. 200 250 ezer éves eszközök.
Közép Kelet Európában különféle nem specializált neandervölgyi emberekhez kapcsolódó régészeti kultúrák. Sok innováció- felfedezés vált közkinccsé.

A rézkori Európa:

Kr.e.6-5.évezredben földművelés ami felváltotta a vadászó halászó életformát. Ekkor jelent meg a CUCUTIEN TRIPOLJE csoport. Dunántúl északra fekvő falvai. Kr.e. 4 évezredben jelent meg a ló háziasított formája. Európában Kr.e.2500-ban már nyugaton is . Kelet Európában agyag kocsi modellek és fakerekek alapján ismert kerekes járművek használata. Kr.e.2800-ban már nyugatabbra is. Állati vonóerő, állati termékek használata.
Réz bányászata feldolgozása. Réz és aranyművesség először a Balkánon jelent meg. Az első tárgyakat Kr.e.5000 körül kovácsolással készítették. Kr.e.5. évezred olvasztás, fémek ércből való kivonása. Kb. 800 C fokon. Fémöntés felhevítették és az öntőmintába öntötték. Kr.e. 4 évezred AIBUNARNÁL, RUDMA GLAVÁNÁL. Kereskedelmi hálózatok kialakulása. TIBAVA. Kr.e. 4 évezred rézbalta, Dániáig is eljutottak.
Sírok a temetőkben követhető nyomon a társadalmi hierarchiának a kialakulása. Gazdag sírok: Fémtárgyakat tartalmaznak. Szegény sírok: kovapengét, agyagedényeket. VÁRNÁNÁL temető. Arany diadém. TARTARIA- lelőhely. Észak nyugat Európa Beaker és zsinegdíszes kerámiához köthető temetkezések jelentek meg. Rétegzett társadalom kialakulására utalnak a gazdag sírmellékletek. Kr.e. 3 évezred végére Európában élő népek életformája földművelés és letelepedés.
A fémművesség forradalma: Mai elképzelések szerint a réz és aranyművesség Európa legalább két különböző területén a Balkánon és Dél Spanyolországban egymástól függetlenül jött létre. A fémművesség a Balkánról keletre, nyugatra, északra terjedt, még végül a Kr.e. 3. évezredben elérte Európának a Rajnától keletre fekvő területeit és Britannia déli részét. Európa nyugati felén a legkorábbi fémművesség az Ibériai félszigettel a nyugati tengeri utakon fennálló kapcsolatok eredménye volt. A balkáni fémművesség és termékeinek távoli területeken való ismerete valamint a beaker és zsinegdíszes kultúrájának Észak nyugat Európai elterjedése jól illusztrálja azokat a hosszú távú kapcsolatokat, amelyek a rézkor végén kialakultak.

A bronzkori Európa:

Kr.e. 2300 körül európai bronzkor megjelenése. Bronz- ötvözet 10 % ón Keményebb alkalmasabb szerszámnak fegyvernek. Kr.e.12000 körül már minden tárgy bronzból készült. Bányavidékek: Alpokban MITTERBERG Magyarországi kardok Dániából kerültek elő. Európa szerte a társadalmi rétegzettség megnövekedése jellemezte. Közép Európa – halottakat nagy halmok alá temették. Ez jelentős átalakulást jelzett. Leghíresebb Észak Németországban LEUBINGEN halomsírja. Ezek a sírok elkülönültek. Új arisztokrácia zártságot hangsúlyozta. Gyakran jelennek meg WESSEXben BRETOGNE ben.
Észak Nyugat Európában kis falvacskák. Kelet közép Európában telek. A bronzkori élet leghitelesebb képét az Alpok tóparti települései szolgálnak. Eke használata. Mezőgazdaság elterjedése. DARTMOOR, Bajorország. Kelet közép Európa- települések erődítése Kr.e.2000 után. Kárpátokban SPISSKY STVRTOK látványos erődépület. BLUCIN- ban is. WASSERBURG bronzkori település. Kr.e. 1250 új típusú fegyverek, bronzkardok, lábszárvédő páncél. Bronzkori törzsfőket katonai arisztokrácia váltotta fel. Új temetkezési rítus. Holtestet elégették majd hamvurnába helyezték. Urnasíros temetőkben a sírok a 10 000 et is elérhetik. Vas Európa szerte terjedni kezd. Kr. E 700 ra általánossá válik. Európai bronzkori kapcsolatok: A fémek távolsági kereskedelme kulcsszerepet játszott a bronzkori Európa fejlődésében. A rezet sokfelé bányászták. De ón csak Nyugat Angliában Franciaországban Észak Nyugat Spanyolországban Észak Itáliában fordult elő. Dánia rezet és az ónt exporttermékként kapta. Baltikumi borostyánt találtak Mükénén Kr.e. 16.századi aknasírban. Tengeri útvonalak fontosak. Hajóroncs a La Manche csatornából. Egységesen mindenütt ugyanolyan szerszámokat készítettek, mint Franciaországban vagy a Brit szigeteken. Urnás temetkezés Kr.e. 8. századra Észak Spanyolországtól sztyeppekig váltak dominánssá.

Vaskor Európában:

Földművelő közösségekben éltek. Kr.e. 700 után kezdték a vasat nagyobb mértékben használni. Üveg és arany megmunkálása is fejlődik. Görög kereskedőknek fontos szerepe volt. Németország, Skandinávia hosszú épületek. Két részből álltak, a lakórészből és az istállóból. HASCHERKELLER fémmegmunkálási lelőhely. Megerősített városok. Lengyelországban Kr.e. 700 körül BISKUPIN ban leletek. Kr.e.700 –500 körül ipari központok létesültek Európa középső részén. Kereskedelem Szlovéniában STICNAban HALLSTATT kőbányászati központ. Só konzerváló anyag.
HOCHDORF egy lelőhely temetkezési hely. Németország nyugati részén Kr.e.550-500 gazdag sír. Bronzkanapén fekvő férfi. Egyedülálló lelet. Kr.e. 500 széles körű kereskedelem, MONT LASSOIS- HEUNEBURG ban gazdag vezető réteg. Szkíták élénk kereskedelmi kapcsolatban álltak a Földközi tenger partján élő görög gyarmatokkal. OPPIDUM városi közösség kialakul. 30-300 hektár között mozog a területe. TOLLUND GRAUBALLE Dánia és LINDOW MOSS Anglia környékén tőzeglápból vaskori emberi tetemek kerültek elő. Rituális áldozatok. Észak Európában a mocsarak a források a tavak szent helyeknek számítottak.

Kelták Európában:

Kr.e 800 körül jelentek meg Dél Németországban. Keleti Alpokban. Kr.e.I. évezred vaskohászat bevezetése. Nyugat felé terjed. Változások a harcászatban. Kelta vaskor első fele Kr.e. 8-5. század az ausztriai HALLSTATT fontos temetőjéről kapta a nevét. Gazdag temetkezés -egy új arisztokrácia megjelenését jelenti. Rhone Shone folyón kereskedelem. Fejedelmi erődök megjelentek. Dél nyugat Németországban HEUNEBURG, HOHENASPERG ben is. Kr.e.5.század elnéptelenedtek a Hallstatti erődök. Északra tevődtek a központok. HUNSRÜCK EIFEL körzetébe. Kialakul a LA TENÉ régészeti kultúra. Az európai vaskor másodi korszaka Kr.e. 5.századtól a római hódításig. Temetkezés helyeken fegyvereket és kocsikat tártak fel. Kr.e.400 körül sötét kor elszegényedés. Kr.e. 250 ig tartott. Ez megegyezik a Kelta inváziók korával. Kr.e.390 Rómát Kr.e. 272 ben Delphoit rabolták ki. Utolsó 3 évszázad – pénzverés megjelenése írás kialakulása változásokat hozott a kelta Európában. Kr.e. 3. század kelta pénz görög mintára. Kr.e. 2. század oppidum. Kr.e. 1 század Írország, Észak Skócia kelták éltek itt.
A kelta művészet leggazdagabb, gazdag sírokban talált emlékei hordozható tárgyra fegyverekre ékszerekre edényekre korlátozódik.

A szkíták és a sztyeppi nomádok:

A nomád pásztorkodó életforma a közép ázsiai füves sztyeppék lovas népei körében jelent meg a kr.e.1 évezredben. Gazdagságuk hatalmas állatcsordáikban rejlett, életmódjukat az évszakhoz kötött vándorlás jellemezte egyik legeltető helyről a másikig. Igen nagy távolságokat jártak be. Folyamatosan vándoroltak. A jellegzetes állatmotívumos művészeti jegyek a sztyepp keleti végétől a fekete tenger északi vidékének területén terjedtek el a Kr.e.8-7. század folyamán. A betelepülők keveredtek a helyi lakossággal , aminek következtében kialakult a Hérodotos és más görög írók művéből ismert nép a szkíta. Szoros kapcsolatot tartottak fenn a Fekete tenger menti görög kolóniákkal is amelyek multikulturális hátteret birtokló kereskedelmi központokká fejlődtek. A szkíták gazdagsága befolyása híres volt.Oroszország Ukrajna leletek. Halomsíros. Arany ezüsttárgyak lószerszámok fegyverek. Keleten az ALTAJI hegység magas fennsíkján a szkítákkal rokon pásztorközösségek folytattak hasonló nomád életmódot. Ők halottaikat fával bélelt sírokba temették. Kereskdetek kínai szomszédaikkal.
Az archeológia elsősorban a szkíták pompás temetkezési helyeit feltárva jutott információhoz e népről. A szkíták 10-15 méter mély központi aknát ástak a löszös talajba, aljában üreges kamrát alakítottak ki, a fával megerősített kamra volt a valódi sír. Olykor a kamrából további méyedések ágaztak el. Földdel és kövekkel töltötték fel.
Lenyűgöző műalkotások: TOLSZTAJA MAGILA szkíta temetkezési hely. Arany melldísz. A szkíták az aran ezüst dísztárgyaikat és edényeiket hagyományosan vadállatok motívumaikkal vagy jelképes csatajelenetekkel díszítették .Néhány motívum azonban békésebb jelenete ábrázol. GAJMANOVA lelőhely 1 ezüsttál. A harcosok prémmel díszített bőrből készült szkíta tunikát viseltek.
Végleges letelepedés: Nomád gyökereik ellenére a szkíták kapcsolata a görögökkel minden jel szerint a végleges letelepedéshez vezetett. JELISZAVETOVSZKAJA település- Kr.e.4. század második felében a kézművesség központjává fejlődött. A település erődfalak és védőárkok övezték. 19996- ROZANOVKA mellett letelepedés nyomai A sír két szobrász házát eleveníti meg. A sír kései eredete kb. Kr.e.3000 házias jellegzetességeiből arra lehet következtetni, hogy a szkíták feltehetően a nomád életmód és a végleges letelepedés közötti átmeneti szakaszban éltek. Ukoki lelet : 25 éves nő lelete, koporsóban találták meg.1993ban.
A korai és az alsó paleotikum

Az emberiség történetének legkorábbi szakasza. 2,5 millió évtől 1,8 millió évig korai. Emberiség bölcsője Kelet Afrika területén. Az Olduvai szakadék kutatása fontos. A emberi történelem legrégebbi kőeszközeit 1953- ban kezdték el feltárni. 1924 – Australopithecus lelet. Az olduvai szakadék rétegsora.:
I. II. III. IV. V.++++++++++ vulkáni rétegsor
I.-IV. –ig folyamatosság. Legalsó réteg 1,8 millió évvel indul. Ebből került elő a Zinjantrophus= Australopithecus Boisei; Homo Habilis maradványai.
Korai paleotikumi eszközök kavicsból készültek Kavicseszköz= hasító. Hasítótól élesebb, mindkét oldalon megmunkált szerszám a Hasogató. Keresztmetszete jobban használható vágásra. Legfontosabb két kavicseszköz. Kavicskultúrák két legjellemzőbb két típusa. A legjobban ismert korai régészeti kultúra az Olduvai kultúra. Univerzális komplex eszközök. 1950-60 kutatás: Kőszerszámok: hasító eszközök gyártási hulladékait, a szilánkokat hasznosították. 1980-90: bizonyítékok: a kavicseszközök készítése mellett a kőeszközök szilánkjait munkálták meg= szilánkeszközök ezek létrehozásához magkövek. Kőmag eszközök: nyersanyag közepét hasznosították. Hasító, hasogató, szakóca. Magkő= szilánkokból eszköz. Szilánkeszközök. Nem egyetlen faj készített kőeszközöket. Nem 1 kőeszköz készítési tradíció, hanem 2 egymás melletti tradíció is van. Két embertani típus a korai paleotikumban: Homo Habilis, Homo Erectus. Először az olduvai szakadék II. rétegében találták meg a Homo Erectus maradványait. Kora: 1,4 millió év. Ebből a szintből szakócák is előkerültek. Többszörös szimmetriával bírnak. Körvonal alapján Lándzsahegy szakóca. Központi idegrendszer fejlett. Bal, jobb félteke differenciált működése. Ember agya különbözik a többi emlősétől. Ez feltételezi azt hogy az ember jobb kezes, a beszédképesség. Tipikus szakócákat a Homo Erectussal találtak 1,4 millió éves. Később kiderült a Homo Erectus maradványok kora 2,2 2,3 millió év, a legrégebbi Homo Erectus.
I. szint alulról fölfelé haladva a hasogató egyre inkább olyan formát ölt hogy a pár ütéssel kialakított él egyre jobban hegyesedik. Hasogató> hegyeződő hasogató> szakóca (ez nem biztos). II. réteg tetején III. réteg alján eltűnik a hasogató csak szakóca leletek.
Alsó paleotikum 1,4 millió év manapság 1,8 millió év- 130 ezer évig. 2 nagy szakaszra osztható: fiatal, öregebb. Határ 0,8 millió év. Alsó paleotikum tagolása embertani jellemzőkkel történik, ugyanis a Homo Erectusnak 2 fajtája volt. Fiatal, idősebb. Határ 800 ezer év.

Vándorlási útvonalak. Nílus mentén, Szaharán át.
Bölcső elhagyása: Jivon-lelőhely bazaltláva 2,4 millió évnél idősebb volt az elvándorlás. Jávai leletek 1,8 millió évesek, Kínában, Léna mellékén is 1,8 millió éve él az emberiség Ázsiában is.
Európában Dél, Nyugat Európában elterjedt a kavicseszköz készítés tradíciója. A domináns a két tradíció közül a szakócakészítés. A Rajna a választóvonal ettől Nyugatra szakócakészítő emberek, Keletre kavicseszközkészítő. Európa legrégibb lakott terület alsó paleotikumtól a középsőig kárpátok mentén, a Kelet európai síkvidék területe lakatlan volt a középső paleotikumig.
India közeéptől nyugatra szakóca, keletre kavicseszköz készítők. Dél Délkelet Ázsiában elszórtan szakócakészítők. Kínában lelőhely: Pekingtől 40 km- re Chou kou tien. 1920 as évektől ésatás. 40 db homo erectus maradvány kardfogú tigris csontja. 600ezer-250 ezer év között többször letelepedett a homo erectus pekingensis.
Dél Franciaországban pireneusok előhegyvidékén találtak eszközöket, melyek hasonlítottak az olduvaihoz.
Amerikai kontinens benépesülése Szibérián keresztül. Léna mellett 1,8 millió éves lelőhely, eszközök. 300 ezer év Szibéria benépesülése. Bajkál vidék, Amur mentén. Beringiai földhíd szomszédságában lakott volt e a vidék? Japán szigetek: II. Vh. Után lendült fel a kutatás. Leletek csak pár 10 ezer évesek voltak. Később már néhány 100 ezer éves leletek. Kiterjedt fejlődési régió DK Ázsia , Távol Kelet, Ausztrália, Új Guinea centruma volt. 300-400 ezer éve ebben a régióban sajátosan alakult az őstörténet. Európában a kontinens első benépesülése után sajátosan alakult az őstörténet. 800 ezer évtől kezdődően alsó paleotikum fiatalabb kezdőpontja. Homo erectus fiatalabb vátozata Heidelbergi, neandervölgyi ember. Sajátosan ment végbe az alkalmazkodás Európai kontinensen ment végbe a legbonyolultabb kulturális fejlődés. Környezethez alkalmazkodott. Drasztikus éghajlati változások. 0,8 millió évtől 100 ezer évenként jégtakaró előlrenyomulás, visszahúzódás. Hideg pleisztocén, mely sajátosan alakította a növény és állatvilágot. Megritkítja a mai mérsékelt égöv területén a növény és állatvilágot. Nagytestű ragadozok, kihalnak. Jellegzetes embertani típus a neandervölgyi ember. Hideg miatt .Egyre tökéletesebb kultúrát fejlesztett ki a környezeti lehetőségekhez mérten. Növényevők tömeges vadászata. Sokoldalú eszközkészítés. Míg a korai paleotikumban az ember által készített eszközök száma egy tucat, az alsóban már 20-30 az alsó fiatalabb szakaszában már 40-50 féle eszköz. Bőrmegmunkáló eszközök. Nők végezték. Kaparó eszközök száma, típusa megnő. Lakóépítmények: faszerkezettel, gallyakból, ágakból tetőszerkezet, majd bevonták állatbőrrel. Tüzet gyújtottak bent. Ilyen lelőhely: Terra Amata D-Fr.országban található. Lazaret barlang szintén D Fro.-ban. Sziklafalhoz támasztott lakóépítmény. Tűzben edzett hegyű lándzsa. Lehringen- Németo. 250 ezer éves tőzeglelőhely. Falándzsa maradvány. Megjelennek a szakócák mellet a szilánkból készült eszközök. Bőrmegmunkálók, kaparóeszközök, vésők, fúrók. Tűz rendszeres használata fiatal alsó őskorban. Európai kontinensen a periglaciális éghajlaton a növényevők vadászata, bőséges. Érd lelőhely.



ŐSTÖRTÉNET:
Febr13Az őstörténet művészete
20Elmaradt
27Istenek állatok és emberek
Március6Szünet miatt nem volt
13Temetkezés nyelvcsaládok
20Holocén
27Nolitizáció európai neolitikum
Április3Az európai mezolitkum
10Dny Ázsia Dk Európa
17Pázsitfűfélék elterjedése
24Peloponnészoszi félszigetre jellemző
ŐSTÖRI EA: 2003.03.20. csütörtök
HOLOCÉN
Éghajlati változások a pleisztocén végén, holocén elején. Az utolsó nagy időszak. Kr.e. 8300 körül kezdődik pleisztocén negyedidőszak első idősebb kora a jégkor. Holocén- jelenkor.
A XIX: sz. ban születik meg ez az elnevezés. CHARLES LYELL vezeti be. Geológiai közfelfogásban a szárazföldön a vízfolyások mellett teraszos kavicsos képződmények. Bibliai özönvízhez kapcsolódnak. A vízfolyások feletti szinten jelentek meg. Diluvium, alluvium.
Tudománytörténetben XX. Sz: hogy ismerhetjük meg az éghajlati változásokat?
1949- től Holocén kutatás. Európai kontinensen pollen vizsgálatok. A holocén éghajlattörténetében rekonstruálták, a növénytakaró változásának megismerésével. Oxigénizotópos módszer. Holocén éghajlati változásai kisebbek. Ökológiai tényezők- fontosak. Különböző éghajlati jellemzők kutatása1970/80-es évekre a holocénen belül precíz éghajlati rekonstrukciót tett lehetővé. Ekkorra esett a szárazföldi jégtakarók kiterjedésének maximuma. Hegycsúcsok eljegesednek. Világtengerek 110 méterrel voltak alacsonyabbak, mint napjainkban. A selfek a tengeri övezetek szárazfölddé váltak. A kontinensek összekapcsolódtak.
A pleisztocén oldódása a hidegmaximum után azonnal megkezdődött. I.e. 20 000 évtől kezdődően előholocénről lehet beszélni.
i.e. 13 000 évvel ezelőtt kezdődött meg a gyors és rövid éghajlati változások, melyek néhány 1000 év alatt kialakult a klímaoptimum.
Holocén nem más mint egy az utolsó WÜRM eljegesedést követő interglaciális. Minden interglaciális hasonló folyamat. Az eljegesedési szakasz maximuma után néhány ezer év elteltével bekövetkezik a szárazföldi jég olvadása, a világtengerek szintjének emelkedése. A jég viszonylag gyorsan olvadt. Gyorsan emelkedett a világtengerek szintje. I.e. 13 000 évtől átlaghőmérséklet gyors emelkedése. I.e. 13 000- 8300 között 60 métert emelkedetek a világtengerek. (özönvíz ebből származhat, hogy a tengervíz óriási területeket öntött el.)
A földi éghajlati rendszer változását sok tényező határozta meg. A pleisztocén utolsó eljegesedése és a holocén kezdete között a Golf áramlat a legfontosabb tényezője az éghajlati változásoknak. É-Amerikai eljegesedés 2-3 km vastagságban borította el a pajzsot. Gyors olvadásnak indult, a végmoréna sáncok mögött óriási víztömegek halmozódtak fel. A mai Nagy-tavak ősei. A Szent Lőrinc folyón keresztül hirtelen került az óceánba az édesvíz tömeg. Az Atlanti óceánba meleg bekerült a golf áramlatba. Sótartalom meghatározza az irányát. Az oldódott sótartalom miatt É- i irányba tolódott.
Európában Skandináv félsziget Izland jégképző helyek. Gyorsan veszítették el jégtakarójukat. E folyamat által komoly lehűlés következett be. 3 ezer éven keresztül meleg, hideg.
A Föld éghajlati rendszerének változásában : megváltozott a légkörzés É-i földtekén. Jégtakaró fölött magas légnyomás. A jégtakaró végén bukik le a szék ÉNY- irányból fúj DK i irányba. Nyi irányú szelek jutnak érvényre , csapadékot szállítanak a szárazföld felé. É- Amerikai kontinensnél a hegyvidékek miatt kevésbé érvényesül.
Növényzeti övek gyorsan átalakultak. Eljegesedés idején jégmező peremén tundra, lösztundra, löszsztyepp, erdős sztyepp. Mediterrán medencében volt jellemző a mai mérsékelt övi lombos erdő. Az erdő fajai É felé vándoroltak. K felé az Urál felé is.
Mediterrániumban a pleisztocén holocén határán kevésbé volt drasztikus. DNY Ázsiai területekre, Földközi-tenger mellékére is igaz ez.

35 000 év 10 300 között az É-i félteke periglaciális éghajlati területei voltak azok amelyek a fejlett vadászgazdálkodás területi struktúráját létrehozták. Európában ez teljes mértékben végbe mehetett. É –Amerikában nem jutott olyan magas szintre. A növényzetben erdők váltak meghatározóvá. Állatoknál növényevők helyett kisebb testű állatok. Főként erdős területeken éltek.
Mediterrániumban folyamatos fejlődés, mivel nincs drasztikus változás. D-i félteke a Földön az őstörténetnek a holocén szakaszában sem olyan jelentős mint az északi. Afrika, Ausztrália, Amerika- változás következett be: A trópusi őserdők területe kiterjedt, kialakultak a zonális sivatagok. Szahara, Arab sivatag létrejöttével egy sajátos határ jött létre a délebbre eső területek felé. Másként alakultak az őstörténeti folyamatok. Ausztráliában megváltozott növényvilág, állatvilág. Eltűnnek a nagytestű kenguruk. É-Amerikai Közép Amerikai térség benépesedett.

Neolitizáció- Neolit forradalom

1920 as években Gordon Child ausztráliai születésű Cambridge-i professzor kidolgozta: a vadász gyűjtögető nem termelő életmódról a vadász termelő életmódra való áttérés elméletének folyamatát. Gyorsan zajlott le 2-3 000 év alatt. Kisebb közösségek helyett letelepült gazdálkodást folytató, a városiasodás irányába fejlődő társadalmak jöttek létre. A változások mögött legfontosabb a technikai változás. Az addig használt pattintott kőeszközök helyett- csiszolt kőeszközök, balták. Kerámia égetés felfedezése. Edényművesség létrehozása. A termelési eszközökben bekövetkezett változás+ éghajlati változás eredményeként létrejött a földművelő letelepedő gazdálkodás. DNY Ázsia az a terület, ahol ez a változás a neolit forradalom végbe ment. A rendelkezésre álló új technikai vívmányok lehetőséget nyújtottak arra, hogy belássák a vándorló zsákmányoló életmódnak nincs tovább lehetősége. Át kell térni a letelepedésre.
Paleotikum vadászatával szemben kisebb és kisebb lehetőség nyílt a vadászgazdálkodásra. Kiszáradtak a területek. Egyre kisebb az a terület, ahol vadászhattak. Az állatokat nem vadászni hanem domesztikálni kell. Felismerik m&

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat