ZSuHistory

HELYTÖRTÉNET :

BŐCS:

NAPLÓ:

GYÜKER CSALÁD - ÉVSZÁZADOK TÖRTÉNETEI.
KÜLSŐBŐCS, 1787-1944.

”Ez a napló a Gyüker család feljegyzéseit tartalmazza. Az eredeti kézírásos füzetet Igaz Mária gyüjtőútja során szerezte meg Múzeumunk számára 1952-ben ( megtalálható az EA 4410.lsz. alatt). A napló keletkezéséről életrajzáról keveset tudunk: öreg Gyüker József kezdi az események feljegyzését 1787-től, de részletezve, naplószerűen csak idős korában, 1860-tól írja. 1862-től már fia Gyüker József folytatja a naplóírást, s ennek unokája fejezi azt be 1944-ben. ” /forrás: Néprajzi Közlemények XXII. Néprajzi Múzeum./

 Az internetes változatot készítették: az eredeti kézírásos füzet írógéppel készített másolatából 1788-1890-ig: Zsámba Orsolya,1891-1944-ig: Nánási Zsuzsanna.


Az Emléketre………………………………………………………………………………1787 be let meg………………………………………………………………, Pap és iskola Tanítók………………………………………………..,a tisztelendő Papi szék által.

1788 ba kezsdet uralkodni Első Ferencz Ausztriai Császár az Első Francsia háboruval kezsdődöt ötödfél esztendeig tartot,

1793ba vóta nagy szük idő, a mejből némej öregek emlékeznek azt monták, hogy 1794 is még az aratás bekövetkezset, adig pedig se embernek, se baromnak élelme nem lévén, nagy pusztulást szenvetekaz élelem megszerzsése miá. A Komprét is ebe a szük időbe hozsta be. Murányi nevezsetü messze födrül Böcsre a sütő tököt is az előt nem vót teremve.

1799be én öreg Gyüker József születem Január 9ikén feleségem is Január 17ikén a Második Francsia háboru is. Másfél évig tartot.

1800ba Sebők Pap a sziklaromrul beszélt, e vót a lecskéje vigyázsó. vigyázsó mit mond azs az éjszakáról, azt mondja a vigyázsó eljötregel anak utána az éjszaka is elkövetkezsik.

1802 halt meg az édesapám Dorotyakor. Miskócsi nevezsettü rektort akor hozstak ide Böcsre az apámat temette legelöl.

1804be ment a Muszka keresztül Magyarországon akit félve vártunk, mer ijezstve vót a nép hogy kutyafejü tatár is jön az özsvegyaszonyok melé szegédet rendelt a Birák nálunk is Orosz István Vót, az Oroszok András apja.

1806ba halt meg sebők papunk, ebe az esztendőbe es az előt töb sztendőn nag ideje vót a dohánytermelésnek ugy hogy házsi kertekbe szérus kertekbe uj sor kertekbe még aba az időbe nem vót felosztva, és azon tul is nagy darabon dohány termet, azon kívül a majorba mej 23 vagy 30 köblös fődet formált, a mejbül sok pénzt kaptak a gazdák Gyermek lévén sokat ráuntam a dohánysimitásra takarcsolásra az orbáliom bejövetel lasan, lasan felhatak vele csak a magok szükségére termeltek.

1807be az egész h határt kontrek…… ….ák a gazsdák és az elöl való esztendőkön is a kontrektus azt tartota, hogy 26 napot kel szolgálni és a gyalogoknak 18at és amelet a gerendaszögrül a szénát behordani, félöl fát vágni azt ónodba bevini, gyalog embernek gyalog. nyelasa vót, amit akartak.ugy rendelkezstek vele. De az évnek végefelé akár mi uton a kontrektus kisikat a hejség ládájábul a következső évbe mikor kérdés támat nem let mivel igazolni jövendőbe magokat.

1808ba az Uraság az urbaliomot egész erővel eszközsölte és el is vete, mivel a kontrektust nem tuták előmutatni, ebe az évbe nagy árvizs vót, szem Mihájnap után jöt a viz a lovászokat, a gerenda szögre szorultak, hazsa jövén a gajag erén már nagy usztatásal lehetet jöni Homoju Pál nevezet ifiju a lováról lemarat ugyanot halálált lelte. Urbáliom szerint az Almási Lászlóé vót a mi fődünk de a nemes urak bemondták orbáliom fődnak a haztul egy sor taksát Pestre kelet vini fuerba szekerel. vajat tojást kapant mébül Borbul 3 rész dézsmaba

1809be ment férhez a nagyob néném Bényei Andrásho szem Mihály napig közstük lévén, ekor meg fog fogták katonának, mésfél évig katonáskodot én mint Gyermek oj félénk lévén, más segicségével boldogítottuk magunkat, Ugyan ebe az évba a negyedik francsia háboru elő álván a császár felülést parancsolt a nemes uraknak, a mejet is teljesitvén komárom ala gyültek lógerba, Francsia Magyarország nagyob részén keresztül tört győr alá it a hadi seregek ugya nemesek megütköztek vele, de a szerencse a francsiáknak szolgált e meg lévén békeségre lépvén temérdek kára vala nemet császárnak, a nemeség ugyan ebe az évbe széjel oszlot kiki a maga hejére.

1810 Háboru után a bankó felet.. megszaporodot ugy ……. százforintos ökör lehetet találni egy hizsot ludér 25 forintot ebe az évbevótam uj helybe szekeren Nagy Józsefel az édesanyám fojamodásával Bényei iránt és még ekor tötés sehol nem vót a Szilvás majornál kezsték kisé Csinálni.

1811be a Szerfeletmegszaporodot bankó meg let ötödölve amej is Marcsia 13 15ikén ország szerte ki let hirdetve, ugyan ebe az évbe a Marhának nagy dögi vót, ugy gödörre hányták. szent János naptul szenmiháj napig sok Marha el hulot keves kerülte el a Betegséget a Mijenk is egy jó ökör meg döglöt. Más is a betegségbe el romlott egy vén tehen egyelő hasu üsző a bornyát elvetete szent Márton nap után való vásárba az egy ökröt és a vén tehenet el kelet adni, hogy járó marhát szerezshesünk a ketőt elatuk 70 forintér vet a bátyám két kis szenyes ökröt 82 forintér de mivel csak 70 forint vót mástul kért 12forintot, de meg kelet adni kevés idő mulva egy südöt hizslaltunkazt atuk el 12 forintért igy atuk meg ebe az 1812ik évre se lehetet nemfejtünk se disznót nem öltünk, nyomoruságos esztendő vót ránk nézsve.

1812be szántás után elatuk azt az ökröt ugyancsak 82 forintér vet belőle 63 forintér egész nyáron meg hizslaltam lukacskor a vásárba mészárosok veték meg 63 forintér vet a bátyám belőle csifra két tinótigy kaptunk eleb job marhára.

1813ba már 15 esztendős vótam minden termés bőven vót Buzsa Gabonakereszt kicsirazsot a sok eséstől. Agusztus 26.ikán szép napfényes idő vót a keresztelték széjel rakni szárjajtani mentünk ki az Anyámal a palara járóba dél tájon hajuk másoktól, hogy nagyon árad a vizs hazsafele indultunk és már akor anyira árat, hogy a pincskutyátul az ucsára haza nem jöhetünk lekerültünk a pankucsi közsire a Ilupai András édesapja a Sándor Pál ganaján ült dinyét et ot panaszkodot, másoknak mit csináljanak már felése mehetek a kertemnek a víz anyira árat nagy /3.oldal/ lásal az egyenes fődrül partosab hejre emelkedve. Németinek töb része vizsbe vót Pilangó és a verebes tartota. Belső Bőcsön a falu kerinél bejöt a faluba minden laposab hejetellepet és templomnál a malom alá fojt le a Gabona márekor be vót hordva Dudás Márton kerek asztagát felvete és a berken keresztül a Kozsmaszomszéd kertibe hozsta három hizsó disznó is ide uszott átla és a Kozsma szomszéd udvarán vót míg haza nem szálitottákPincs kutjátul le az azon inen levő kertekbe sok Disznó tök vót azokat felvete. Gyüker Miháj közsin horta le aba az időbe a hejség házsa nem it vót az a hej a sósJánosé melete a Güker Jánosé vót a vizs it fojt le a berekre a mi kertünkbe is begyöt egy kevéssé az ól szögi it vóta víz felül a kapu előt három lépésre vót szárazson, Gyüker István és az Almásiné házsán felül széles ucsavót és egysor ház jó portával a belső falu felé de mivel ot laposab vót a főd nagy erővel rohant le a berekre ugy hogy ló háton is erős vót átmeni a rét már ekor szabad vót, it vótak a marhák akik hamarább eszreveték az érvizset, hazsaszalatak de sokakat dombra szoritot és nemejek a homokrul se jöhetek hazsa a külső ökör csordát a fecskérre nyomta ahonan egy hét mulva az urak silvása alat partra verték át és a bornyukbul bele is veszett a vizsbe, Malomszugi Nagy Józsej Külső Nagy Mihály apja Hideg János és más kető a köböl kutho egy kis bombra szorultak anyi vót a hej ahol a négyen lefeküdtek de regere apadát látak magok körül a hernád fojása temérdek kárt tet. Szénát amit talált mind elvite laposakat réteket ahol ál óvót a víz beöntöte kötésig, térdig érő iszapal aki néhány esztendőn kolest vagy retka füvet termet ugyan ebe az esztendőbe a Francsiák ismét háborut inditotak. De orosz Burkus angol és más európai hatalmak öszeszövetkezvén Párizsi lipsánál a francsiákat szörnyen megverték. Őszel szálon jártuk aki kötelen járt egy szekeret elbirt kozsma János csinálta a nagy szögi előt a malom ebe az évbe készült akinek a tejére hortam fel a sindejt rabotába a nagy vizs elrontota elpusztult.

1814be katona álitás let, de nem fogva, akor kezsték parancsolás képen felkivánni akinek fia vót mi is keten vótunk a bátyámal és bátyámnak el kelet meni szent györgy napkor, de szerencsésen meg szabadult, az alőt való nyárona vizs a major Gyepét megfutota 10 nap a birkát nem ereszteték rá szent györgy napra a marha ehetet rajtaa réten ahol a víz men nem futota temérdek fü nyőt rajta a sós érba kötésig ért ért a lóhere és sárkelep három bogját raktunk rajta, sarnyu is bőven vót.

1815be mindenbül bő termés vót Palagra járóba vót a gabona de a jég elvágta kevéssel szent János nap után mikor az ideje eljöt kaszáltuk, bogjába raktuk ha valaki egy szekerel eknyomtatot egy véka alig letbelőle, vetni valótélelemre valót pézsen kelet veni ezt jég verte gabonát kezstem kaszálni elsőben, ebe az évbe ismét szerencsét próbáltak a francsiák, de nagyon meg veretetek. Napóleont megfogták a szentHilina szigetére küldetet rabságra,

1816ba mindenbe bő termés vót eső igen bőven járt kivált őszel, szent Márton nap után el vót ázsva, meg nem fagyot a nagy hóra eset. a hideg felulrül tartota, ugy hogy el nem olvat, egész télen ha az ember felforgata az őszi álot havat a fődrül a pára jöt ki,

1817be Pálok ki az őszi fagy nélkül való fődbe a nagy hó alat aki késő vetet szerencséseb vót, mer tavaszkor kőt ki, tavaszi szántás közsbé látván a romlást, sokan kiszántoták ki pedig maghata de kevés hejen mer egész határon nem tudom vót vóna e 12 kerest háromköblös fődön, csak nekünk és három szeker taló szénát vitünk hazsa, mert az idő igen jól forgot tavasz pedig Árpa zsab, kompré, bőven termet minden felé, a gabona vetés pedig orszégszrte igy járt, ez évbe tehát a jövő aratásig zsab, kompré kenyéren, élődöt a szegény ember aratás után meg elégedet kenyérel minden.

1818ba Minden felé termés nagy bőségével vót.

1819ugymint 18ba megelégedés vót.

1820ba házasodtam meg téli farsangba. Boldog esztendőt szemlélt mindenki, A Holányos lovas regement ekor vót Németibe,Böcsön, Zsucson kovártéjba, Szeptember Hónapba, mustrába. a nagy berek parti dülőbe vót a tavasz és a taló e hónap végével ezen mutata meg a mustrát a csegébe aba az időbe rendesen kukoricsa termet enek a végére gyültek ki hintón szekerel, gyalog sok nép a meglátására én pedig a palagra járó dülőbe szántot A komendérozsónak a szava a csege partrul idehalot.

1821be Boldog esztendő vót mindenfelének nagy Bőségével

1822be ozstozstam meg bátyámal a vizsajon a kis János kazsát vetük meg neki és aba ment lakni a hejség házsa melet vót, de azt a vizs elhota 55be az osztájbul két ökör egy tehen egy tavaszi ökör bornyu nekem is a bátyámnak is, a főd nálam marat mivel az édesanyámat én tartotam a szérus kert pedig a bátyámé let akit mot András fia bir a toromnak a tetején ugyanebe az évbe csináltata Albert. A gombot is maga tete rá mónárságot fojtató ember vót. A vén hegyen lévő szőlőt keten használtuk mée meg nem vetem a magamého 52 forintért ezt a vén hegyen lévő szőlőt 19be vetük.

1823ba minden megelégedés vót.

1824be Közsépszerü termés vót Gabona és a tavaszfélére a nyár nagyon foró vót, a kánikula se fordult a kukoricsára és csak anyira nyőt, hogy a tetején végig lehetetlátni, a termés is kevés hasznot adot. az eső véknyan eset szem miháj nap körül, de mégis a gabonát elvetetük, ki is kőt, de kevésre boldogulhatot, szent Márton napig ekor se vót eső, se hó kevés idő mulva szárazon fagyot el és semi hó nem vót karácsonyig.

1825be A hó nélkül való száraz hideg tél legkiseb hó nélkül fojt el a szeket egész télen száraz uton nyargalódzsot, a tavaszi szántás eljövén a főd csupa száraz por vót, a legkönyeb szántás történt, a mag bene ki nem kőt. csakugy ritkán mint kukoricsa szokot kélni, a száraz tél minden legkiseb fügyükeret elrontot. a száraz tavasz a berken szálingós ludhurt szürt, szokás szerént szent györgy nap után magszabadult, harmadnapra alat lekapkota rula a marha anak utánna bekötötük az ólba kinek vót azt adot neki. 10 Május után elhajtotak a vadvizsesre szántani kölesnek, de ot is semi fü nem vót, tiszta őszi szalmát vitem a ökörnek délre. Május második hetibe sokat kimentek nézni a gabonát, de a legjobikon se lakot jól az ökör. töb részi pedig a határnak elsemisülni lácsot, vótak ojan emberek akik hat vékás fődet, hat kenyérér atak, mivel hozsá semi bizsodalom nem vót, mivel tavaszra kőt ki, meg rémült az ember ezsen a tájékon, akinek pezse vót, ha nem vót, mástul kért, ki mere mehetet élel met veni ment én magam is másokal együt csécsen vetünk az árakat forintvót 20ik májusbe Pünközsdkor megindult az eső országszerte, aGabon szemlátomást nyőt közsépszerü nagyságra Nagyon bő termésel a tavaszféle is kikőt és ojan kövér sésal nyőt a mijet életembe nem látam réten berken a legjob féle fü vót /6.oldalról/ a töbi közst paraj bőven vót és atul a marha gyakran felfuvódot, de kárt nem okozot a gabona takarás sokal későbre ment mint máskor szent istván nap fele is zsőden takartuk aki a sovány fődbe vót. Az ezüst pézsforgása megszünt még 1800előt még mikor a francsia a németel háborut inditot nem fojt egyéb csak bankó veres az apám Anyám eltet egy huszast és egy tizest, mutatónak és én 1825 nem látam egyebet anál a két darabnál ekor kezsdet fojásba jöni 50be let vége a fojásának.

1826ba A réten, berken ,a lóhere, bőségesen uralkodot, mindenfelé csalhogy a mrha vész kiütöt, it a környéken, it nálunk leginkább a tehenféle hulot nagymértékbe, az enyim is két tehen döglöt meg, a két bőrt alatam egy jó disznót vetem belőle meg hizslaltam 60 forintért atam ugy vetem belőle egy tehenet, a ökör féle marhám is nagyon betegek vótak a biró szánt And Jedző Grényi

1827be mindenféle termés bőven vót,

1828ba megelégedés vót mindenbe,

1829be nem látunk szükséget semibül.

1830ba jól fojt a termés rendi isten igazgatósából. Ha nem a tél szent Márton nap körül kegyetlen fagysáal fejeb mint térgyig érőhóval beköszönt a hideg szüntelen, egyre tartot a nagy hó miat az utasok nagy bajal tértek ki egymás elől, történt hogy ösze is verekedtek ekor hortuk a hidvégi erdőrül a fát szánkán ahozs a hidho aki külsö böcs romlásával elsemisült, szugi varga miháj az évbe let biró mind szent napkor és egy hónap mulva meghalt. Péter jános vót a fi tanitó, magam is jelen vótam a temetésen, a bucsuztatóba azt monta meglásátok, hogy a biró halála a köség halálát jelenti, meg meg is történt a következő évbe,

1831ik évbe a hó inkább szaporpdot mint fogyot a nagy hideg minden enyhülés nélkül Gergej napig tartot, a jég a hernádba anyira megvastagodot, hogy tavaszkor mikor a víz megárat, kihánta a szélirefél öles jégnél vastagabat lehetet látni, József napkor az ónodi vásárra hátran lehetet a jegen meni Gergej napkor meg- /7.oldalról/ enyhült minden nap jóidő let, ugyhogy szeb tavaszi időt életembe nem értem, mindenféle termés bőven vót sze János napkor a batkán kezstunk kapálni, de mán ekor a kolera sok hejen kimutata magát, lucson is hamaráb kezsdődöt mint nálunk már a határra egyenesen nem lehetet meni, trászak áltak, hanem a vadvizsesféle kelet kerülni. nálunk is kevés idő mulva bekövetkezet és két hónap alat 65en haltak meg gyermek nem hanem ember és Aszony, egy falubula másikba nem szabad vót meni, mindenféle trázsák vótak. az ónodi vásárr ami szent jános nap után egy hétel esik nem eresztetek odéb a fecskéspartnál a kolera megszünt Sámuel előtt két hétel, a Hidvégi Pap horkai tet nálunk egy predikácsiót a kolera megszüntekor 116ik Zsótárnak 8/9ikverse szerint, mivel, hogy megszabaditád én lelkemet a haláltól szemejimet a könyhulatástól, lábaimat az eseéstől, szöntelen járok az urnak orcsja előt az élőknek földében, aba az időban Dózsa nevü pap vót az időtőtő az özsvegy melet, a halotakal báni tiltoták a házsnépet, hanem Kis János én egy más ember vót hozsá rendelve, aki véghezvit a hót melet mindent, harangszó és enek szó nélük horták ki töb részit, az édes apám testvérbátya is ekor halt meg Gyüker János, aki a harangot öntete töbször meghuzsták a tiszteletire koporsó csinálásho ahoz értő ember vót rendelve. fizsetésér a deszkát nem gyalulták, hanem csak ugy csinálták mihejtkészen vót, beléfekteték viték ki, nem vártak se napot se órát.

1832be egéség békesék Áldás vót az embereken határokon, ebe az esztendőbe hoztuk Futó Sámuel Esperest Böcsre.

1833ba is bő áldás vót.

1834be hó menésekor negy árvizs vót, akor kezste szagatni a GyükerPál kertit aki a Benedek Miháj házsa irányába vót, széli Gyüker Pál látván a rpmlást, elata a házsat, a Belső faluba ment lakni, ez évbe igen sok jó bor termet a németin, ojan erejü bort nem tudok.

1835be az idő jój forgot, a vizs ismét szagatot.

1836ba Zsámba István vót a biró, ebe az évbe vete el az uraság a birtokot a Biróság fődet, a Bajtárs számtartó ezsközslésével és a szegény emberre is ojan terhet huztak ami az előt nem vót ezentul 48ig minden jutalom nékül piszokér mocsokér kelet szolgálni akik birók vótunk ugyanebe az évbe ismét kiütöt a marhavész aratás után nálunk is másut is sok marha elhulot. nekem is egy jófél ökröm megdöglöt még aba az időbe az uraság tisztje kándizsált ki három embert birónak, mindszent napján én is a három közst lévén megválasztot a falu népe birónak, a Törvénybiróm öreg Kovács István a Jeggző Girinyi Mihály ugyanebe az évbe uj törvények alakultak. Felség és kormány által /8. oldalról/ és azt városon falun vármegye tisztjei olvasták fel az uraság tisztjei akor letek megtiltva, vagy egyéb hibázsó veretésről ugy beszéltek, hogy a rabotanak is ekor kelet vóna megszüni, de titokba marat 48ig, de hála istennek hogy megértük.

1837be nagy hó vót kivál a felfődön a mejbü nagy árviz keletkezet szagatot bőven, mivel tulnatrul a sark ide rugta a vizset a Lipai Lajos Benedek Miháj, rozsos István, Kapujába, ez évbe bő termés vót, mivel sok eső járt, a hernád töb részbe áradásba vót, ugy hogy ide szagatot a rozsos istván házsáho, ekor lárván a veszedelmet, én mint Biró az okori Birákal, a hejségbül Ákácsfákat hortunk, én magam is egyet atam csak elejit vehetnénk, mivel az a hej tiszta homok vót, szörnyen szagata a fákat belehányták és egyéb féle gazságot, amit lehetet igy csendesedet meg a szagatás Rozsos István komorájánál alig lehetet gyalog is elmeni, de hogy a faluba bejárás legyen el kelet a komorát bontani, vagy akarta vagy se. Kozsma szomszéd kertitül egyenesen akartuk árkolni a nagy hidnak a szögletet, hogy ne roncsa a Külső Falut. Ki is gyült az egész nép, de a de a belső birák a vár megyetisztjeivel eleit álta, igy a veszedelmebe maratunk, bár a szeretetlenség miá a víz töbször dühösködvén ebe az évbe elszagata a Kis István házát Gyüker Mihájét, Sándor Józsefét, Nagy Pálébul is egy darabot, igéb gyengéb lévén a főgye Nagy kebeletet csinált. Nagy Pál kertinek erőseb lőn a fődje, a fatövek is tartoták a vizset átrugta a más ódarra, ot szörnyü szagatást tet, Gubinyi miháj kertinél. Ebe az évbe péült meg a Pesti református templom, 167000 forintba került jelezsve vót az eklézsiákba segedelemkérés véget, mer az elkézsia nem birta fizsetni.

1838ba árvizses idő vót, mint azelőt szagatot Belső Bőcs fele adig is megtecset a fojása a Gubinyi kertihe nem mesze és a Kozsma János kertinél Konyari János házsánál ekor már nem veték tréfara birák hanem fojamotak a vármegyéhez és az uraság tisztjéhe sarkantyunak való gajér, meg is nyerték három sarkantyut /9.oldalról/ csináltak a gubinyi kerte irányába igy veték elejét a szagatásnak mert különben a Kozsma János kerti az oskoláig nem marat vóna.

1839-be valamint az elől való évbe bő termés mindenre nézsve, a viz is aláb jövén a sarkantyu elentálvánközte a szagatást elhagyni Belső Bőcsnél.

1840-be romlot el az a jó híd az uraság nagyközség elcsinatatot, mert már akor nem keresztül alata hanem végig fojt alata belső falu felé ebe az évbe nem vót jó termés mer a Gabona 14 forint vót.

1841-be a jég József napkor ment, a hernádba 41be vót az a sok hal a víz megbüdösödöt tüle.

1842be is Jó termés vót, hanem Április 1dikán szerel, havas eső s marháinkat megölt a takta közst a gujába a hintó szögbe is, ebe az évbe vetem a burgondia kertet Kovács Gábortul 80 forintért.

1843ba Őszel öt forintjával vetem 10 köböl gabonát, oj reménység alat hogy jövőre haszon lesz rajta, de meg csalatkozstam, mer ebe az évbe lehetet egész februárba szántai, Márcsiusba let a hó az élet ára leszált.

1844be Szent János napkor is 5/6. forint vól a gabona után pedig egy pengőér vagy legfejeb három forintér kinek menyi kelet anyit vehetet köbölre.

1845be bő termés vót mivel sok eső járt aratásra kelve a gabona 5/6 forint vót. 18ik Juniusba nagy árviz jöt hirtelen áradásal ugy hogy a 13iki nem vót nagyobb kevesel, mert a rozsos Péter házsánál a partot át nem szakitota vóna, a kerteket ha csak kis részbe meg futota vóna, de kiszaladva a tenger víz ot rohant le igy nem érat fejeb a nagy árviz. sok károkat tet amit talált mind elhorta az árviz után csakhamar 7/8 forinton kőt a gabona, hejség házát ebe az évbe rontota el az árviz. A sok eső miá kicsrázstak a keresztek.

1846ra már 10. 15 forintra emelkedet az ára, bár nem igen szük termés vót ebe az évbe termet igen jó bor 20. 22 for vót az ára.

1847be 25:30 forint vót és még fejeb is ment az ára a Gabonának, ugy hogy ócsobb vót a hus, mint a kenyér.

1848ba tavaszkor kezdet a foradalom indulni a vármegyetisztjei városon falun megjelenvén serkentete a népet a felkelésre a papok is javalván a közsnépnek az őrsereg csakhamar ösze iródot egész nyáron át néhányszor egrecsélozsást tenultak Bizséki major nevezetü vót a komendérozó, szem Márton nap után felülvén kasa felé indultak az elenség ezt meghalván a kormányok rendelkezstek az őrseregbül minden tizediknek el kelet meni vagy maga hejet legényt fogadni. Ösze szedvén magokat /10. oldalról/ elindultak jóféle ruhába hejbe. Boncsér József mint próbált katona veselt vót közstök a parancsnok.uj hejbül kasára ment el it kaptak fegyvert. de némej részinek fegyvere se vót kezsébe azselőt, az elenség gyöt felülről harmadnapra kélve ki kelet rukolni a hársányi partra it rendre kelet álni a tarosznyájokat egy rakásra kelet rakni és egyot marat örzsen. az elenség rájok puskázot, ágyuzsot a tarisznyátlan nép meg nem bár a tisztek tartózstatván, meg ijedvén utnak indultak. szalat ki mere tudot közsel lévén az erdő töbrészi oda menekült. a nagy szaladás sokakat anyira mag rontot, hogy egy két esztendő halál let a vége. ithonletébe. az elenség jöt le kasárul szikszó felé, a szikszai és az uj falusi hegyen várta a katonaság a megérkezsését, de ojan hidegség vót hogy a trázsák közsül fagyot meg mer a hidegséget a hó is nevelte. a Magyar az elenség előt it se álhatot meg, hanem elnyomult. A belső böcsiek szempéteren vótak kovártéjba, onan jártak ki a határszére trázsálni Gömör felől várták az elenséget écsakára öl fát vitek ki tüzelni még is alig alhataák a hideget, Dudás Sámuel is ot vót ő beszélte, el vonulván a fegyveres nép az őrsereg is mindenfelé eloszlot, igy vége let az első csatának. ebe az évbe vótunk követ választásra megyaszóra Májusba Sor szerint el let választva Lónyai Gábor főispán a követek Pestre vagy Budára gyültek ösze ugyan ebe évbe szünt meg a rabota tavaszi szántáskor, utójára a csagébe szántotunk, rabotába a dézsmálás is el marat vége let.

1849be megint nem nyighatot ismét fel reberált a Magyar tavaszra kelve, az után májusba kinek két három fia vót el kelet meni nemek is két fiam lévén elment oda is marat Orosz András, Kis István, szugi Kis András, fia és Nagy károj uj hejbe, csak kevés ideig mulatván, leindultak tokajnak ot a hidon tul a tiszánál öszegyültek némej részinek tökéletes fegyvere vót, végre tömös vára alá jutotak oda vártak be a muszkát a másik magyar tábor uj hej körül szedte jó rendbe magát, leindult szerencs felé onan Gesztejbe, de it a híd el vót bontva, a böcsi pedig jó vót másnap fel kelvén rendek regere sok ágyukal a böcsi hidon mentek át, Miskócs felé tábor megindulván, miskolcs tájékárul mentek kapolnáig. Kövezsd felé a Német tábor pedig jöt Pestrül kápolnáho érkezsvén. Csak nem sokára elkezsték az ágyuzsást amejnek három nap szünete nem vót ide halot nagyon a Magyar szerencsék /11. oldalról/ let vóna, de meghalván hogy a Muszka a grajnicsho közseleg kasafelé jön odahata a csatát viszafelé misköcsig jöt ot várta a németet it némej részbe szembe is szalatak, de töbnyire ágyuzstak a torombul. Meszilátón job láták mitölünk a magyar elhata micsköcsot átvonutt a sajón. Mán akor a nagy kő hidak meg vótak, bátran jöhettek rajta, de felsőzsócsán ágyukat álitotak az elenség az elenséget tartóztata egy ideig arnót Alsózsócsáig a vizmentén katonaság vót a Német nagyon ágyuzsot felső Zsócsára a sajó partba. sok ideig meglácsot az ágyugojó heje a töbi közpomával néhány felgyutotak, akora magyar tábpr felköt. aval jöt a hoernádon a hernád mentén minden elentálható hejet. Csenálostól fogva koromig elrendelt, Ágyukal népel it nálunk is a kertek véginél a víz ajon szakmári kertinél. Ágyuk vótak Kiszgezsve. it a híd végin Zsámba János kapuja előt. két ágyu vót kiszögezsve egyenesen a templom ajtajának a hid padlója fel vót szedve az én szekeremet az ágyu melé huzsták ketesztbe. Padlóval megrakták melete a fődig hogy magoknak bizstos hejet találjanak népel pedig tele vót a kertek a víz szélis ugy várták lád felől az elenséget, de nem jöt, hanem egy kozsák lóháton szemlélés véget, de a Sirbaka Dudás kertinél vót négy ezsek meg látván mikor nem mesze vót rá rohantak, megfogták lóháton az uraság házába vót a tisztoda kisérték. Áristomba vót míg Szerencs felé nem idnultak. Szerencsen agyon lőtték, mi pedig lakosok a ruhánkat ágyunkat a főg alá vagy a pincsébe raktuk. Szekeret eszvátát a kerbe hortuk és egyeb afélét mind azt beszéltéltek a katonák, hogy az elenség ránk tör és nem birnak vele. ezen a soron a házakat, magok felgyutják, hogy hirtelen utánok ne mehesen az elenség, de csk ugyan semi jövetelt nem mutatak, hanem köromnél Gesztejnél próbát tet, de a Magyok jól által mind két részrül igy visza vonultak, de azsomban megindult a német tábor ónodon ládon keresztül szikszó felé. Szántónak Tokajnak hogy hogy a magyarokat megelőzshesse a Magyarok észreveték megindultak szerencs felé, hogy a tokai hidon álmehesenek az elenség előt áttak a rodván szerencsésen a hidat mindgyán felgyutoták a Muszkák begyötek az országba kasa felől, a Miskócsi határba lógert ütötek, a másik tábor a szepességen loszoncs fele akik elen vétetek a várost falun kiraboltaák a losoncs is szomoru példa let az országba Miskocsrul parancsolat érkezset, hogy szekereket vágni való marhát agyanak a birák Külsőbőcs is 7 darab marhát adot, de az árát kifizsete a muszka a szekeret nagy első hatal /12. oldalról/ omal álitota ki a birák és más hatalmasok vagy két hétig mulatván miskócs alat a szekerekre felpakoltak elindultak tokaj felenémej részivel is jöt Belső böcsön hálast tet de ideát nem vót. tokajhozs érvén a tiszán hidat csinált. átment mivel a magyar nem ált elene, várad felé világos várig, aradvár megyébe Görgei vót a magyarok vezsére itt be várván az elenséget egy máshó közsel álván a tábor Görgei megata magát, a fegyvert mindenki lerakta, hátráb álván a muszka szedé fel a fegyvert. igy a szegény magyar, a muszka kezébe került. meneküléskor gondolkoszot és aki tehete határutnak indult, hazsájába az a az a Magyar Sereg aki tul a tiszán vót bánat körül tömös vár alá gyült az elenség isPest felől megérkezset, Tömös vár alá az én fiam is ot vót. Kis István és nagy károj, Muszka Német erőt vet a Magyaron, a Magyar oszlani kezsdet. Kis István és az én Samu fiam elvonultak a közeli erdőbe ot töb társakal találkozsván elindultak écsaka gondolat töbet écsakamint napal szerencsésen haza is vegődtek Agusztus 25ikén, de nagy károj bent a várba vót, azt is be vete az elenség. a Német kezsébe kerültek. az után másokal elszökvén egy hónap mulva kerültek hazsa a Komáromi várat a Muszka Német adig ágyuzta, hogy az levő Vezsér azt is felata. it let vége a Magyar minden szerencséjének, a táborba sokaknak az ökrök szekerek oda veszet, a Kusut Pézsnek minden fele nyaka veszet. mindenfelé be kelt adni, fenyegetés melet én is beadtam 152 pengőt nagy káromal ritka ember vóta kin rajta nem veszet kin töb, kin keveseb be szedvén minden vármegye felirás melet menyit, micsoda számu bankókat adot be, mivel ha valahára vizsa téritenék mindenkinek a kezsébe aták a felirást. temérdekre gyült minden bármegyébe Szekére rakták, kiviték a városbul megégeték számtalan embernek nagy kárára. Bevégződvén a háboru Német hatalom álot joban mint az előt, kiata parancsolatba, hogy azok a katonák akik a haborubul hazsa szögdöstek országszerte ájanak ki vizsgálatra it az előljáróságbul, szerencsre kelet meni szem Márton nap körül az én fiam is. Kis István, Nagy Károj is megjelentek de szerencsésen ki egy ki már módon mind a hárman megszabadultak. ez megtörténvén az országba mindenfelé csen- /13.Oldalról/ desség, békeség álot hejre egyanebe az évbe halt meg Estván Bátyám. Szem Miháj nap után a felesége pedig az előt két vagy három ével. ekor ami marat az árvának Karácsony körül megozstozstak vele a négy testvérek Zsófinak Jutot 300 forint az édes anya testvére a Rács györgy édesanya, a bátyám melet lakot hogy a felesége meghalt. ö vót gondviselője 2 szetendeig oskolázstata élelmére valót a két bátya ruházsatjára is. pedig a 300 forintnak csak a kamatja ment 2 esztendőre. 60 forint, 50-be, 51-be,53-ba a testvér nénjével vót de mivel még nem vót dologtehető, ismét a pézsnek kamatjábul ruhazsta. én letem a gyámja a felsőség rendelkezet az árvával, Berzséken Mónár Pál let a főgondnok irányába, de az adóhivatal maga kezére keritete, 54be de enek nagy kárat valota a szegény árva férhe menvén a pézsit magáho akarván keriteni Kécser jártunk Uj hejbe fogyadot szekeren, két izsbe fizsetet 30 forintot 15 forintjával Kamat pézs oda veszet és is töbször jártam Szerencsre hivatalho az uj heji és minden köcségemet ösze véve legaláb is vót 25 forint a károm kotrektus viselésér fizsetem 90 krajcsárt, igy keritetük ki a bajal fáradságal kötségel a pézst, és a kontrektusokat kitől az isten őrizzen mindenkit.

1850be Nagy bétegség az emberre nezsve egéség. Minden féle termés bő termést adot. az adóér is keveset háborgaták az országot, mert a Német császár minisztereivel ebe az évbe szbtak törvényt a Magyar felet. ebe az évbe halt meg Samu fiam Pünközsd után kevésel 49be házsasodot meg másfél esztendeig élt a feleségével, meghalván az ura terhesen marat, eltemetvén a fiamat, akor estére it hagyot mások, de leginkáb a szántainé izsgatására. Szántó János aba az idpba csür gazsda vót a majorba mer aba az időbe mert ab az időbe meg az előt is ide hortuk a dézma életet a Csegébül is sokat hortunk ide, az én menyem Szántainál lakot aba az időbe, meghalván az ura ismét ot születet meg a Gyermeke is de nem soká aba az esztendőbe, meghalván jusára töbé tőlem semi követelése nem lehetvén az anyának melet emletiér és a fiam után tet sok nyughatatlanságáért, részére 100 pengőt szántam, de mivel a fiam halála után mingyán othagyot csak 100bankót atam a részére, ugyan ebe az évbe marha vész vót sok hejen az orszégba it Böcsön is sok marha elhulot. az enyimbül is egy jó ökör és egy jó tehen a töb marhámbul is némejik beteg vót ugyan ebe az évbe vetünk juhot. 12en őszel két nyálba de nem soká használtuk, mert 53ba Májusba mindenki elata, mivel a komesz- /14.oldalról/ ának a hire mán ekor halasztot, a juhokat mindnyájan lucsrul vetük mert ekor ot megvót a komesza, nem engeték tartani, akinek nem vót. 50be nagy árvizs vót tavszkor a Rozsos Péter házsánál emelni kelet a tőtést, hogy át ne csapjon, ebe az évbe éget meg belső bőcsön 26 ház az oskolával a nagy ucsán történt.

1850be 52be 53ba ki letek mondva azok a parancsolatok törvények akit 50be alapitotak a császár és a miniszterek a paramcsolatok törvények akit 50 be alapitotak a császár és a miniszterek elsőben is 51be a sorozsás elkezsdődöt, akinek két három fia vót elő ekelt álni 1 köszülök ot marat ha vót, bármenyi egy hejségbül egyes fiuk is nehezsen szabadultak ha 60 éves nem vót az apja a házsakat városon falukon szám alá veték. Porcsiót négy ángáriába parancsolták, fizsetni pontosan, a Kiráj incselérei az országot felmérték. Mind szántófődet, rétet páskom adó fizsetés alá veték mind az uraságot. mind a nemeseket a szegény emberekel együt minden birtokait a porcsióra nézsve egyenlővé teték. továbá a fojamodásokra. Örök levelekre és minden szükségesekre béjeget teni érték szerint tőle százsalékot fizsetni ugy szálot az utógyára ha örököt vet százsalékot kelet fizsetni a dohány termelést el tiltota, vagy fizsetés melet engete meg egy vagy két esztendőn, a komesza iránt is 53ba adódot ki a törvény hogy minden hejeken a főd terméséhez képest hogy menyi a főd, rét és páskom az orbális fődet, biró, gazdáknak és a gyalogoknak, páskomok, menyi, mint egy egész hej után. Ezen három évbe mind ember, mind barom, bő élelmét elete, mivel eső bőven járt, és az árviz is a külső falut töb izbe szagata. A remencsia főd felől is 53ba határozsot a kormány, hogy tulajdonosnál megmarad páskom nélkül, ha lefizseti a mit a törvény itél, irányába az orbálist a fődér pedig az ország fizsese ki a fődes urakat.

1854-be minden jókal bővelkedő esztendő vót, a vén fü a Simárdinató közst, ithon de let iszapolva az árviz mait komeszát ebe az esztendőbe kezsték kérni az orbálisták nálunk mer a major elpusztulván a németi majorbul és a sárkandbul való juhok eték meg ugaron a mezsőt, töbnyire /15. oldalról/ amibül a következset hogy ugarat nem hagytunk, azóta mindég Árpát vetünk az ugarba ebe az időbe vetem meg Kozsma szomszédtul azt a kiszögletet 55 forintér a szőlőt is ebe az esztendőbe cserélrem e a sele völgyér.

1855be bőtermés töb áradások vótak 45be vót a nagy árviz és 55ig mindég rontota a falut, ugyhog ötvenedikig Nagy Pál, Varga István szabó Mihájné az uraság házsa a hidra vezető ucsa Kovács István portája, aki a Gyüker István Házsa irányába kezsdődöt Somodi István Tót Andrásé, Tót Bonáré és a rendes kocsma, ezek el semisültek, az uraság ide ki csináltatot házsat a töbiek pedig ki portát kapott ki a mag a kertibe csináltatot házat, 50től 55ig ismét sokat rontot a víz, ugy hogyelhorta a Mészáros Miháj házsát a hejsését, a Bátyám fiáét a major Istvánét. Varga Mihájét, a dél felől való részét, az ucsának Almási Pálnéét a Somodi Mihájét, Kovács Istvánét és a Kis Mártonét 10 asztendő alat oj bőven termet a hernád, Sajó mentén a takarmány it nálunk is tiz esztendő alat. Senki nem ment Böcsrül a Tisza melé szénát csinálni de a tisza mejékiek szükséget lárván a takarmányba, a sok árvizs miá ugy hogy sokan eljötek a hernád melé kaszálni és szénát veni, mert amit takartak is töbnyire dögékeny vót a nyári legelőkön is sok hejen szükséget látak a vizs miá legközseleb Kesznyitomiek.

1856ba kezstek szüni az árvizsek, a termés is nem vót ojan bőven mint anak előte a Simándi rétet is aba az időbe veték fel másodszor árendába és uj osztájt szenvedet, vén szénát és sarnyut igen jól kaszáltunk ebe az évbe rendelkezset a kormánya tisza szbáj irányába, mivel 10 év alat temérdek kárt valotak a tiszamejékiek aq sok víz miá. Vasadi jedzsőt is ebe az évbe hozstuk böcsre Decsember 8ikán. 56-57be Gyüker János vót a Biró.

1857be már Szárazsab esztendő vót a tisza mejékén megkeresték széna takarás véget, őszfelé kiszárat a tisza rétje, ugy hogy száraz tél let a fiam házsaága ebe az évbe let farsangba és a sorozsásba is ekor került, nagy eszközslésel szabadult fizsetésér.

1858ba már gondoskodni kelet a jövendő téli takarmányrul, mivel a tavaszi napok száraságra mutatak, a böcsi rétnek akor vót a liszitácsiója, Szögedi István és mások eszközs vótak bene, hogy a kezsünkhözs kerithesük, de Burgel Zsidó let az árendása, fődnek rétnek, de meg istáltuk a főárendást, szerencsésen általa tul a taktán való rétek felét által ata ócsó áron it takartuk de nem mind az egész falu, mer felének is alig jutot, mások pedig a tisza melet ki hun drágán vet füvet, száraság uralkodot nálunk más hejeken is ugyhogy a Gabona nem nyőt fejeb a legjob fődbe se kötésig érőnél, de a termés közsépszerü termés vót /16. oldalról/ a tavasz felé is kevés hasznot adot, száraság lévén a tisza melet és a tisza szabájt megkezsték pógár körül és ere fejeb idő jártával a vasút is ekor indult Pest felöl Debrecsennek és két esztendő alat tökéletességre ment Miskócsig, mivel az időjárás rá tökéletes vót és alkalmatos télbe nyárba ebe az évbe tőtötek Zucsi Bőcsi határon az utját hol leásták a pézskeresésnek nagy ideje vót. Miskócsi palota szegi hidho temérdek fát kelet hordani Bucsrul, deszkát is a tőtés csinálok számára, horták a fődet mind a tőtés csinálok mind a szekeresek, kubik számra bő fizsetések vót öszre kelve a kövicset a gyepre, a guja délöhő, a csán szögbül a hernádon lábra hidat csináltak azon horták még a vizs be nem fagyot, kubik számra temérdek kövicset kihortak, mi is bőcsek, vidékiek is, sokan jötek kövezsd fel.. és ezek a közsel valók 5,6 köblös fődet elfogot oj temérdek vót, akinek ereje vót sok pénzst kapot, de ránk is fért, de nemhogy eladni de megél.. is alig lehetet, ebe az évbe vet fel Homoja Pál a bársonyoson inen 90 ven ember vágó rétet, egy Miskócsi urtól 5 pengő és 5 garas. Szent György nap után 3 ember vágó jutot 30 embernek 40 forintot kelet fizsetni, esztendőkint mer hat esztendőre vót felvéve, de ezen a nyáron nem let rajta csak egy kis szekerel, a miskocsi piacson tán meg aták vóna tán érte a 40 forintot, sarnyu semisem vót ebe az évbe, az alsó járóba vót a gabona ebe az évbe vettem meg Lipai Istvántul a szérus kertet nagy drágán, 850 forintért, mer akor nem szüken vót a péz 58-59be Kis István vót a biró a Jedzsővel sok háboruság közst tőtöte a biróságot.

1859be a vasutho mingyán hozsáfogtak, mihejt az idő endette, Silper fákal vassakal ellátva a guja délőbe két házsat csináltak egyikbe a válalkozsó lakot, másikba a kocsmáros, e nyáron a kocsmárosnak nagy haszna vót, rajta sütőlek főzstak Bort Pájinkát mértek, kinek tecset leginkáb a gödös körül szolgáloknak ezenkivel egy nagy álast akiba a gödös vizset tőteni járt, melete kutat is ástak az Álásfedel alat kovács dógozsot egy mühejbe mer az is szükséges vót, a vasuttal ahol az átjáról van tötést csináltak a guja felé kubilok közsé, a guja délről inen is amedig a kövics kubilok vótak. it ugyan nagy darabon csak gyepre rakták a silipel fát, fokajtul lucsig, lucstul a hernádig szem. Miháj napra kész let a vasút, a nagy berek át- /17. oldalról/ járótul a guja délőig megcsinálták, hogy a kövicset hordassa a gödös elérkezset hát mint ujságot sok nép meglátogata az után dologho fogot, 20-30 vagy lórét meghánták kavicsal lórékat, ugy vite tokaj felé 58ba az előt széna, szalma szüken termet. Burgeltul a böcsi rétet töb évre meg nem vehetük a dobi morotván inen a lucsiak birték 59be marhajárónak forditoták meg a szelepi Járó nem vót felárendálva, szögedi István Homoja Miháj megkeresték miskócson a Gróf Andrási tisztjét a szelep és sózsó felől fel is árendálták, három évre 100 gazda let hozsá, a töbiek pedig akiknek ebül nem jutot, vagy nem kelet a kinyizsi réten árendáltak egy darabot a szelep melet. A szelep már az előt való esztendőn kitisztult a gazstul, szözsépszerü módon, vényen és sarnyut is takarhattunk rajta, a sózsót is, szint ugy de azt több érve nem birtuk mer a gróf tisztje el forditota a kontrektus igaságát. Szerencsénkre más esztendőn a biz jájöt semi haszna nem vót. Ithol a vasút csinalásra igen alkalmatos idő vót, töbnyire száraság járt, a Gabona közsépszerü nagyságra nyőt, de ritka vót, az Árpa azon Szerint a kukoricsa is nem sok hasznot adot. A Böcsi réten nagyon keveset kapartunk ösze, sarnyut semit se a Simárdi rét is a tavaji mód szerint fizetet három ember vágórul, ecser hazsa hozstunk, sarnyu semi, a tisza melet minden gazsokat nádat takatmánynak használtunk, it a Báró csonkásának a berek gajnak a hegyit kévébe csonkáztata a kasznár téli tararmánynak, amit az előt sohase halotunk szem Miháj nap előt vótak az őszi vetések alig mutata magát joba szem Márton nap körül, megazsot jót az után való heteken fagyot el, a vasút hidja is el let készülve ugy a hernádon mint a Sajón fával, vasal meg let csinálva, Miskócsig a gödös bátran járhatot, a Miskócsi plancsig a bakter házak utójára maratak, Szem Márton nap után csément is fagyot meg is csinálták még meg nem let ugy hogy ujesztendőre mindent bevégezstek őszel a guja délőnél való épületeket bontoták a Zsidók nyerekedtek rajta, mert mindenkinek deszka vót a fedele, én is vetem belőle egy néhány szálat, az épületek heje sok ideig meg fog lácsani, ki medig a fődbe vót ejtve a kövicset se kivántak ingyen a délőbül szép sumát fizsetek érte és anak némej részit az eklézia javára forditoták, ebe az évbe let meg a tizsa Szabájossága kenyizen tul lucsig a fuderral együt tul a tiszán is dobtul szederkényig. Dobnál az uj tisza Árkát is ebe a három száraz évbe ugy mint 57-58 és 59-be ásták Szederkény fele mer az előt 10 esztendőn a szok árvizstől nem lehetet vóna néhányszor igen jó keresetek vót a böcsieknek, mert még takarni se jötek /18. oldalról/ hazsa töb hasznot látván ot amunkájokbul. Ebe az évbe vetem meg nagy gy. Mihájtól a kovarta fődet 1190 fortintért ebe az évbe már nem sok becsi vót az ezsut pézsnek némej teléral huszasal fizetem ki nagy mihajt.

1860ba rendes tél bő hóval, a sok száraság után kelemetes tavasz következset isten jóvoltából a gabona a palagra járóba vót temérdek szalmával egy kereszt csak 2 vékát adot az Árpa az alsó járóba vót nagyon megnyőt füvel Mogyoróval megszürüdöt nagyon vastag let a réteken lóhere sár kelep a legjob féle füvel indultak, meg is nyőtek ugy hogy bőven takarhatunk szénát, a Bőcsi réten a Simárdi még vastagab vót, let rajta nagy három szeker széna, ugyan anyi Sarnyu a tisza melet már két ódalt a tőtv

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat